Saját rímed kovácsa vagy
Saját rímed kovácsa vagy
Keservesen sír a hiúz, ha csapdába _ _ _ _ _ _ _;
Derült az ég, ha süt a nap, hogyha felhős: _ _ _ _ _ _.
Ím e csillár ép is, szép is ott az asztal _ _ _ _ _ _,
A másik meg cserép halom, láthatóan _ _ _ _ _ _.
A két nagy, indonéz sziget: Szumatra és _ _ _ _;
A bátornak ellentéte – mint tudjuk – a _ _ _ _ _.
Földi teremtmény az ember, az angyal meg _ _ _;
Örök harcot vív e kettő: az új és a _ _ _ _.
A négyből csak három maradt: Duna, Tisza, _ _ _ _ _;
E szó: olcsó – fölösleges, hiszen minden _ _ _ _ _!
Az egészben lényegesek az alkotó _ _ _ _ _ _;
Aki ivott és nem józan, hát az bizony _ _ _ _ _ _!
Vigyázz, hogyha rózsához nyúlsz, meg ne szúrjon _ _ _ _ _;
Aki félszeg, szégyenkező, az csak ritkán _ _ _ _ _ _.
Rágcsáló az egér, mókus, nyúl, hörcsög és _ _ _ _;
Lám a lajhár lomha állat, a menyét meg _ _ _ _ _.
Közel van az égnek kékje, lakj a földön _ _ _ _ _ _,
S még a Hold sincs nagyon messze, ha a Nap van _ _ _ _ _.
Ha almát rothadni hagyunk, megeszi a _ _ _ _ _ _.
Nagyon könnyű a tollpihe, az ólom meg _ _ _ _ _.
Van táj, ahol a kavicsot úgy mondják, hogy _ _ _ _ _;
Míg a liszt őrlése finom, a daráé _ _ _ _ _.
Így búcsúzunk el spanyolul, hogy: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _! (Hasta la vista!)
Van, akinek széke piszkos, de _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Lebernyeg a tacskó füle. – Miénk nem, mert _ _ _ _ _ _;
Ki nem vidám s búslakodik: durcás, avagy _ _ _ _ _ _.
Ki sakkozni most tanul csak, még nem mester: _ _ _ _ _.
Talajra, mely nem termékeny, rámondják, hogy _ _ _ _ _.
Ne számolj már lóerőben! – Új mérték a kilo _ _ _ _;
Ha a lakkcipőd nem fényes, akkor rámondod, hogy _ _ _ _.
Halat lopkod röptében is sirály, szerkő, avagy _ _ _ _;
Ahol a növényzet nem dús, hát ott talán-bizony _ _ _ _.
Hogyha nagyon keményen ülsz, párna lenne jó _ _ _ _;
Aki ármánykodik, bizony alattomos és _ _ _ _ _.
Magam előtt függőleges sziklafalra _ _ _ _ _ _ _;
E hegyoldal nem lankás ám, hanem szörnyen _ _ _ _ _ _ _.
Arra, aki nagylábon él, senki nem mondja: _ _ _ _ _ _ _;
Az, akinek nincsen pénze, nem gazdag ám, de _ _ _ _ _ _ _.
Hajad borzas, kócos, csapzott, vihar által szét_ _ _ _ _ _;
A folyadék, hogyha megfagy, nem folyékony, már _ _ _ _ _ _ _.
Aki folyton epekedik, rosszkedvű és _ _ _ _ _ _ _;
Behorpadt a kulacsod s most nem domború: _ _ _ _ _ _!
Betörték az ablakodat? Jöjjön hát az _ _ _ _ _ _;
Nem tömör a lukacsos sajt, kimondottan _ _ _ _ _ _.
Kövér disznó röfög benne, nem vitás, ez _ _ _ _ _ _ _ _;
Aki éppen sokat evett, az nem éhes: _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Kevély legény, derék legény, daliás, avagy _ _ _ _;
Ha a hordó kong, hát üres. – A Hold úgy szép, ha _ _ _ _.
Mit érez az ejtőernyős a gépből ki_ _ _ _ _ _?
Van, aki folyvást kedélyes, és van, aki _ _ _ _ _ _ _.
Ki megoldja föladatát: találékony, _ _ _ _ _ _ _;
A gömbnél nincs gömbölyűbb test, a kocka meg _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Úgy mondják, az visz el pálmát, akié a _ _ _ _ _ _,
S ha sportoló, ritkán öreg, leggyakrabban _ _ _ _ _ _.
Fagyott pára az ablakon, lám a jégtől _ _ _ _ _ _ _;
Míg a holdatlan éj sötét, a verőfény _ _ _ _ _ _ _.
Csöpp víz sincs a vázában, nézd, szegény virág _ _ _ _ _ _ _ _ _;
Az óramű nem egyszerű, sőt nem ritkán _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Többnyire csak dögöt eszik, s nagy madár a _ _ _ _ _ _ _;
Az öröm ritkán nem édes, ám az üröm _ _ _ _ _ _.
Ez a kalandregény bizony nem unalmas, _ _ _ _ _ _ _ _;
Kegyetlen a zsarnok, kényúr; -- az apáca _ _ _ _ _ _ _ _.
Azt mondhatnánk, annyi hangya él a bolyban, _ _ _ _ _ _ _ _!
Az ügyésznek sok ügye van, épp ezért nem _ _ _ _ _ _ _.
Lám az öreg pipagyártó farigcsál a _ _ _ _ _ _ _ _;
A jó horgászbot nem merev, de rugalmas, _ _ _ _ _ _ _ _ _.
E leányzó nem gyerek már, hanem felnőtt _ _ _ _ _ _ _ _;
Ki nem hazug, igazat mond, híre megy, hogy _ _ _ _ _ _ _.
Ki merőben humortalan, az bizony nem _ _ _ _ _ _ _ _ _;
Meztelenen csalánban ülsz? Az csöppet sem _ _ _ _ _ _ _ _!
Néha komoly viharokkal néz szembe a _ _ _ _ _ _ _ _ _;
Ki a sima tavon félénk, hát az bizony _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Absalom nem menekült meg; -- tudjuk, fönnakadt a _ _ _ _ _;
Aki gúnyos, kárörvendő, mondható úgy is, hogy _ _ _ _ _.
Reggel méreg, délben étek, este orvosság a _ _ _ _ _;
Van, ki folyton egészséges és ezért sohasem _ _ _ _ _.
Egy göbét az ól sarkába nászcélból egy tenyész_ _ _ _ _ _ _;
Kinek szeme keresztben áll, azaz bandzsít, hát az _ _ _ _ _ _ _.
Elveszett ember az, akit elhagyott már minden _ _ _ _ _ _;
Puha a barack, ha érett, de a magja bezzeg _ _ _ _ _ _.
Télvégén a fűzfán nyílik ezer, ezüstszürke _ _ _ _ _;
Nyárelején rét és mező, szép ha virágoktól _ _ _ _ _.
Ki nagylelkű, nem zsugori, avagy fösvény, fukar. -- _ _ _ _ _?
Aki kacér, még nem pajzán, viszont semmiképp sem _ _ _ _ _ _!
Akác nem ad nagy árnyékot, áttöri őt a nap_ _ _ _ _;
Jegenye nem terebélyes, hanem inkább magas, _ _ _ _ _.
Aki karcsú, még nem szikár. – (Bölcsességet beléd _ _ _ _ _.)
Azonban, ki tömzsi-termet, arra rámondják, hogy _ _ _ _ _.
Pukkadozik? Méreg eszi? Avagy: ütögeti _ _ _ _?
Ha az okosabbik enged, mit csinál akkor a _ _ _ _?
Toldd meg egy lépéssel, hogyha rövid lenne a kard_ _ _ _ _;
Aki tubust lábbal nyomna, az nem erős, hanem _ _ _ _ _ _.
Állóvizet megzöldíthet néha moszat, avagy _ _ _ _;
Aki buta maradt, pedig sokat tanult, az a _ _ _ _ _.
Aki csinos, az még lehet ugyanakkor csinta_ _ _ _ _;
Mindaz, ami nem valódi: ál, vagy mű, vagy éppen _ _ _ _ _!
Ki moziban bambán ül csak, legyen a film bármily _ _ _ _ _ _,
Az talán egy kicsit kába, avagy álmos, ha nem _ _ _ _ _ _.
Arénába ront a bika, lába alatt döng a _ _ _ _ _.
Vad és megfékezhetetlen. Nem szelíd ám, hanem _ _ _ _ _ _.
Tűfokán átmenni tevén, enyhén szólva kissé _ _ _ _ _;
Veréb-gyűlés őszi fákon, nem csöndes ám, hanem _ _ _ _ _.
Görögben az első betű, mi lenne, ha nem az _ _ _ _?
S arra, aki sohasem hű, könnyen rámondják, hogy _ _ _ _ _ _.
Kinek nincsen haj a fején, egyszerűen tar, vagy _ _ _ _ _ _.
Állat, melyen se toll, se szőr, nem meztelen, hanem _ _ _ _ _ _ _.
Vigyázz! Az út nem egyenes, közeleg egy éles _ _ _ _ _ _!
Ha a kökényt dér nem csípte, bizony rettentően _ _ _ _ _ _:
Öreg ember,nem vén ember, hanem csak agg, avagy _ _ _ _ _;
A gallérod kicsit laza? Nagyobb baj lenne, ha _ _ _ _ _ _!
Gyere gyorsan a gyertyával, győri gyufát gyújt a _ _ _ _ _ _;
Ki ösztövér, hórihorgas, az nem dundi, hanem _ _ _ _ _ _.
Gyimóthy Gábor,
Kilchberg, 1996. VIII. 13.