Nyelvkritika

Saját rímed kovácsa vagy

Keservesen sír a hiúz, ha csapdába  _ _ _ _ _ _ _;    
Derült az ég, ha süt a nap, hogyha felhős:  _ _ _ _ _ _.
Ím e csillár ép is, szép is ott az asztal  _ _ _ _ _ _,
A másik meg cserép halom, láthatóan  _ _ _ _ _ _.

A két nagy, indonéz sziget: Szumatra és  _ _ _ _;
A bátornak ellentéte – mint tudjuk – a  _ _ _ _ _.  
Földi teremtmény az ember, az angyal meg  _ _ _;   
Örök harcot vív e kettő: az új és a  _ _ _ _.   

A négyből csak három maradt: Duna, Tisza,  _ _ _ _ _;
E szó: olcsó – fölösleges, hiszen minden  _ _ _ _ _!    
Az egészben lényegesek az alkotó  _ _ _ _ _ _;      
Aki ivott és nem józan, hát az bizony  _ _ _ _ _ _!

Vigyázz, hogyha rózsához nyúlsz, meg ne szúrjon  _ _ _ _ _;
Aki félszeg, szégyenkező, az csak ritkán  _ _ _ _ _ _.   
Rágcsáló az egér, mókus, nyúl, hörcsög és  _ _ _ _;
Lám a lajhár lomha állat, a menyét meg  _ _ _ _ _.

Közel van az égnek kékje, lakj a földön  _ _ _ _ _ _,
S még a Hold sincs nagyon messze, ha a Nap van  _ _ _ _ _.
Ha almát rothadni hagyunk, megeszi a  _ _ _ _ _ _.     
Nagyon könnyű a tollpihe, az ólom meg  _ _ _ _ _.

Van táj, ahol a kavicsot úgy mondják, hogy  _ _ _ _ _;
Míg a liszt őrlése finom, a daráé  _ _ _ _ _.  
Így búcsúzunk el spanyolul, hogy:  _ _ _ _ _  _ _  _ _ _ _ _!  (Hasta la vista!)
Van, akinek széke piszkos, de  _ _ _ _ _ _ _  _ _ _ _ _ _.


Lebernyeg a tacskó füle. – Miénk nem, mert  _ _ _ _ _ _;    
Ki nem vidám s búslakodik: durcás, avagy  _ _ _ _ _ _.
Ki sakkozni most tanul csak, még nem mester:  _ _ _ _ _.
Talajra, mely nem termékeny, rámondják, hogy  _ _ _ _ _.


Ne számolj már lóerőben! – Új mérték a kilo _ _ _ _;   
Ha a lakkcipőd nem fényes, akkor rámondod, hogy  _ _ _ _.  
Halat lopkod röptében is sirály, szerkő, avagy  _ _ _ _;   
Ahol a növényzet nem dús, hát ott talán-bizony  _ _ _ _.

Hogyha nagyon keményen ülsz, párna lenne jó  _ _ _ _;     
Aki ármánykodik, bizony alattomos és  _ _ _ _ _.  
Magam előtt függőleges sziklafalra  _ _ _ _ _ _ _;  
E hegyoldal nem lankás ám, hanem szörnyen  _ _ _ _ _ _ _.

Arra, aki nagylábon él, senki nem mondja:  _ _ _ _ _ _ _;
Az, akinek nincsen pénze, nem gazdag ám, de  _ _ _ _ _ _ _.  
Hajad borzas, kócos, csapzott, vihar által szét_ _ _ _ _ _;  
A folyadék, hogyha megfagy, nem folyékony, már  _ _ _ _ _ _ _.

Aki folyton epekedik, rosszkedvű és  _ _ _ _ _ _ _;  
Behorpadt a kulacsod s most nem domború:  _ _ _ _ _ _!  
Betörték az ablakodat? Jöjjön hát az  _ _ _ _ _ _;   
Nem tömör a lukacsos sajt, kimondottan  _ _ _ _ _ _.

Kövér disznó röfög benne, nem vitás, ez  _ _  _ _ _ _ _ _;  
Aki éppen sokat evett, az nem éhes:  _ _ _ _ _ _ _ _ _.
Kevély legény, derék legény, daliás, avagy  _ _ _ _;     
Ha a hordó kong, hát üres. – A Hold úgy szép, ha  _ _ _ _.

Mit érez az ejtőernyős a gépből ki_ _ _ _ _ _?   
Van, aki folyvást kedélyes, és van, aki  _ _ _ _ _ _ _.
Ki megoldja föladatát: találékony,  _ _ _ _ _ _ _;   
A gömbnél nincs gömbölyűbb test, a kocka meg  _ _ _ _ _ _ _ _ _.   

Úgy mondják, az visz el pálmát, akié a  _ _ _ _ _ _,   
S ha sportoló, ritkán öreg, leggyakrabban  _ _ _ _ _ _.  
Fagyott pára az ablakon, lám a jégtől  _ _ _ _ _ _ _;  
Míg a holdatlan éj sötét, a verőfény  _ _ _ _ _ _ _.

Csöpp víz sincs a vázában, nézd, szegény virág  _ _ _ _ _ _ _ _ _;
Az óramű nem egyszerű, sőt nem ritkán  _ _ _ _ _ _ _ _ _.  
Többnyire csak dögöt eszik, s nagy madár a  _ _ _ _ _ _ _;   
Az öröm ritkán nem édes, ám az üröm  _ _ _ _ _ _.

Ez a kalandregény bizony nem unalmas,  _ _ _ _ _ _ _ _;
Kegyetlen a zsarnok, kényúr; -- az apáca  _ _ _ _ _ _ _ _.  
Azt mondhatnánk, annyi hangya él a bolyban,  _ _ _ _  _  _ _ _!
Az ügyésznek sok ügye van, épp ezért nem  _ _ _ _ _ _ _.

Lám az öreg pipagyártó farigcsál a  _ _ _ _ _ _ _ _;  
A jó horgászbot nem merev, de rugalmas,  _ _ _ _ _ _ _ _ _.
E leányzó nem gyerek már, hanem felnőtt  _ _  _ _ _ _ _ _;  
Ki nem hazug, igazat mond, híre megy, hogy  _ _ _ _ _ _ _.

Ki merőben humortalan, az bizony nem  _ _ _ _ _ _ _ _ _;  
Meztelenen csalánban ülsz? Az csöppet sem  _ _ _ _ _ _ _ _!
Néha komoly viharokkal néz szembe a  _ _ _ _ _ _ _ _ _;  
Ki a sima tavon félénk, hát az bizony  _ _ _  _ _ _ _ _ _.

Absalom nem menekült meg; -- tudjuk, fönnakadt a  _ _ _ _ _;
Aki gúnyos, kárörvendő, mondható úgy is, hogy  _ _ _ _ _.  
Reggel méreg, délben étek, este orvosság a  _ _ _ _ _;  
Van, ki folyton egészséges és ezért sohasem  _ _ _ _ _.

Egy göbét az ól sarkába nászcélból egy tenyész_ _ _  _ _ _ _;  
Kinek szeme keresztben áll, azaz bandzsít, hát az  _ _ _ _ _ _ _.
Elveszett ember az, akit elhagyott már minden  _ _ _ _ _ _;   
Puha a barack, ha érett, de a magja bezzeg  _ _ _ _ _ _.  

Télvégén a fűzfán nyílik ezer, ezüstszürke  _ _ _ _ _;
Nyárelején rét és mező, szép ha virágoktól  _ _ _ _ _.
Ki nagylelkű, nem zsugori, avagy fösvény, fukar. --  _ _ _ _ _?  
Aki kacér, még nem pajzán, viszont semmiképp sem  _ _ _ _ _ _!  

Akác nem ad nagy árnyékot, áttöri őt a nap_ _ _ _ _;  
Jegenye nem terebélyes, hanem inkább magas,  _ _ _ _ _.
Aki karcsú, még nem szikár. – (Bölcsességet beléd  _ _ _ _ _.)  
Azonban, ki tömzsi-termet, arra rámondják, hogy  _ _ _ _ _.

Pukkadozik? Méreg eszi? Avagy: ütögeti  _ _ _ _?  
Ha az okosabbik enged, mit csinál akkor a  _ _ _ _?
Toldd meg egy lépéssel, hogyha rövid lenne a kard_ _ _ _ _;
Aki tubust lábbal nyomna, az nem erős, hanem  _ _ _ _ _ _.

Állóvizet megzöldíthet néha moszat, avagy  _ _ _ _;
Aki buta maradt, pedig sokat tanult, az a  _ _ _ _ _.
Aki csinos, az még lehet ugyanakkor csinta_ _ _  _ _;
Mindaz, ami nem valódi: ál, vagy mű, vagy éppen  _ _ _ _ _!

Ki moziban bambán ül csak, legyen a film bármily  _ _ _ _ _ _,
Az talán egy kicsit kába, avagy álmos, ha nem  _ _ _ _ _ _.
Arénába ront a bika, lába alatt döng a  _ _ _ _ _.     
Vad és megfékezhetetlen. Nem szelíd ám, hanem  _ _ _ _ _ _.

Tűfokán átmenni tevén, enyhén szólva kissé  _ _ _ _ _;  
Veréb-gyűlés őszi fákon, nem csöndes ám, hanem  _ _ _ _ _.
Görögben az első betű, mi lenne, ha nem az  _ _ _ _?   
S arra, aki sohasem hű, könnyen rámondják, hogy  _ _ _ _ _ _.  

Kinek nincsen haj a fején, egyszerűen tar, vagy  _ _ _ _ _ _.  
Állat, melyen se toll, se szőr, nem meztelen, hanem  _ _ _ _ _ _ _.
Vigyázz! Az út nem egyenes, közeleg egy éles  _ _ _ _ _ _!
Ha a kökényt dér nem csípte, bizony rettentően  _ _ _ _ _ _:

Öreg ember,nem vén ember, hanem csak agg, avagy  _ _ _ _ _;
A gallérod kicsit laza? Nagyobb baj lenne, ha  _ _ _ _ _ _!
Gyere gyorsan a gyertyával, győri gyufát gyújt a  _ _ _ _ _ _;
Ki ösztövér, hórihorgas, az nem dundi, hanem  _ _ _ _ _ _.


Gyimóthy Gábor,

Kilchberg, 1996. VIII. 13.