Megnem-történet
Megnem-történet
Argentínában, nem is rég,
– így szól e kis mende-monda –
Valahol a pampák szélén,
volt egyszer egy hacienda.
Ám e birtok legelőit
Sose járta sertés konda,
így lett – a sok marha miatt –
beceneve bocienda.
Aztán lovat tenyésztettek;
jött az új név: Pacienda.
Később medve-állatkert lett,
mely ugyebár macienda.
A gazdaság sík vidékén
– így folytatja a legenda –
létesült egy stadion is.
Ez persze a focienda.
Majd hát zsömle-pékség is lett,
– mint mind tudjuk: bucienda –
s farmer-nadrág varró-üzem.
Ím a címe: nacienda!
Épült egy nagy zálogház ott.
Alig bírta tíz gerenda.
Hét országra járt a híre …
Ez volt hát a zacienda!
Alakult egy intézet is
– kezdetben csak egy veranda –
A mikróba kutatásra.
Így csúfolták: bacienda.
És ha németül is tudna
e farm ura, lám a sanda,
kóbor macskák menedékét
így nevezné: Katzienda …
Gyimóthy Gábor
Hägglingen, 1991 VI. 17.
Fenti vers a 7 és hó című kötetből származik.