Nyelvkritika

Karib nő

Nevét emitt nem említem
Hiszen nem is tudom
De bőre barna bársonyát
Tán megmutathatom

Tudom hogy engem most e vers
Goromba színbe` fest
Mert főszereplő itt mi más
Egy barna női test

Amit csak adhat Afrika
A messzi déli tűz
S kötetnyi ősi vonzalom
Vadul feléje űz

S a száz felajzó gondolat
Amíg a vágy gyötör
E testet látni is csupán
Műélvezet gyönyör

Az érintés varázslatát
Habár magam töröm
Leírni tollam képtelen
Eláradó öröm

Ha selymesen belémsimul
S a karja átölel
Combjai bilincse közt
A mámorom öl el

Ma nézem önmagam s e bőrt
A szégyen szinte seb
Pincemélyi krumplicsíra
Szende színe szebb

S a barnabőrű népeken
Csak vétkezett fajom
Ha múltba szánt a gondolat
A béna borzalom

S a szörnyek hosszú névsorát
Habár nem is rokon
Kicsit magamra vállalom
És úgy veszem zokon

Gyimóthy Gábor

Zollikerberg, 2002 XI. 1.-2.

Fenti vers a Versek és gondolatok című kötetben található.